MINDENNAPI LÓERŐNKET… TESZT: SKODA OCTAVIA RS

OCTAVIA RS, A CSALÁDI SPORTAUTÓ

Hogyan lehet egy kétszavas mondatban elmondani, milyen autó az Octavia RS? Így: családi sportautó. Pont így fogalmaznak a márka hivatalos honlapján is, és igazat beszélnek. Először is mindent tud, amit a többi Skoda Octavia. Azaz tökéletesen alkalmas a mindennapi családi autó szerepének betöltésére. Hatalmas helykínálat, kényelmes ülések, 600 literes csomagtartó (ráadásul remek bővíthetőséggel), sok rekesz és praktikus megoldások tömkelege. Bővebben itt meséltünk arról, milyen egy Octaviával nyaralni. Az a tesztautó kombi volt, ez pedig ötajtós, de az érvelést ez sem gyengítheti, hiszen az RS-ből is van kombi – meg a simából is van ötajtós. Ráadásul az ötajtósnak is hatalmas a puttonya, és a hátsó ülései is nagyon kényelmesek. 100%-os értékű autó, ezen nincs mit tovább magyarázni.

DE MI VAN AZ RS-BEN, AMI A TÖBBI OCTAVIÁBAN NINCS?

Vadság és huncutság! Az elejében kétliteres turbómotor (TSI) lakik, amely 245 lovas ménest rejteget, 370 Nm-es forgatónyomatékkal. Ezzel 6,7 másodperc alatt futja nulla-százat, és 250 km/órás végsebességre képes a Skoda családi sportautója. Így, a negyedik generációhoz érkezve már nem csak ezzel a turbóval és a dízellel lehet kapni, hanem tölthető hibrid hajtáslánccal is. De az eredeti a legjobb, tehát az itt tesztelt változat.

Természetesen küllemében is sportosabb, mint a többi kivitel, de csak olyan mértékben, amely még nem hivalkodó, és nem is kelt sufnituningos benyomást. Tehát ebből a szempontból is belesimul a családautós szerepbe. Az erő pedig minden nap ott van a vezető talpa alatt, de természetesen azt sem kell mindig használni, lehet vele normálisan is menni.

HA SZÉPEN HAJTOD, SZÉPEN FOGYASZT

Normálisan hajtva pedig a fogyasztása is egészen hétköznapi. Persze városban nem ő a bajnok, hiszen itt a kétezres turbómotor étvágya nehezen marad 10 liter alatt, de kint meglepően barátságos számokkal kecsegtet. Autópályán elvan 7-7,5 literrel, országúton vagy az M0-áson pedig egy literrel kevesebbel is megelégszik. Persze, súlyos jobb lábbal, sűrű előzésekkel ez már nem tartható, de más az élményszerű és más az ésszerű vezetés, ezt tudomásul kell venni. Nincs ingyen leves. De nagy átlagban még akkor is 8,5 liter körül maradhatunk, ha félig játékos, félig gazdaságos üzemben vezetünk – a városi dugókban álldogálást pedig nem visszük túlzásba.

AZ ÉLMÉNY

A vezetési élmény alapja az erő, amelyről már említettünk néhány számot. De azt nem, hogy ebben az RS-ben már nincs akkora öröm, mint a régebbiekben. Nem érezni annyira ütősnek, egyszerűen csak gyors, de kevésbé izgalmas, mint régen. Mert időközben fejlődött a technika, és minél profibb valami, annál kevésbé érezzük a dinamizmust. Az alapáras, részlegesen önzáró differenciálmű nagyon hatékony, nincsenek tapadásért küzdő kerekek, nem táncol a kormány a kezünk alatt. Szépen megcsinálja, amit kell. Akkor is ha húzós a feladat, és azt is simán. A kormány áttételezése nagyon direkt, a többi Octavia 2,7 fordulata helyett az RS kormánya csak 2,1-et fordul a két szélső állás között. Ráadásul a reakciói is nagyon rendben vannak, de maga a volán lehetne egy kicsit kisebb.

DSG

3000 környékén kezd igazán élni a motor, aztán hamar leforog az egyes, és jön a váltás. Ami történhetne manuálisan is, ha olyan tesztautót rendeltek volna, de automatát kértek (jelenleg egyébként nem is lehet mást rendelni). Egészen pontosan DSG-t, azaz duplakuplungos automatatát, abból is hétfokozatút, amely bámulatos gyorsasággal kapcsol, akár magától, akár a kormány mögötti füleket pöcögtetve. Legalábbis akkor, amikor már van lendület. De elinduláskor itt is egy kicsit buta a DSG. Kis gázra nem mozdul, picit többre még mindig nem, még nagyobb gázadásra viszont már túl hirtelen lódul meg.

A választókar helyén már csak egy billenőkapcsoló van. Nincs mechanikus kapcsolat a sebességváltóval, csak vezetékes, ún. „shift by wire”. Hogy ez jó, vagy sem… Nos, jól jönne, ha legalább egy 5 centis kar lenne ott ehelyett a kis csonk helyett. Viszont még mindig jobb, mintha csak nyomógombok lennének ott, mert azokra még le is kell nézni, márpedig az cseppet sem hiányzik.

ADAPTÍV FUTÓMŰ, GÁZFRÖCCS ÉS MŰHANG

A sportosabb útfekvésről 15 mm-rel ültetett futómű gondoskodik, amely felárért adaptív lengéscsillapítókat is kaphat. A mi autónk kapott. Ennek lényege az, hogy a rugózás keménysége folyamatosan alkalmazkodik a körülményekhez, illetve a különböző menetmódokkal változik az alapbeállítás is. Meg persze még a szokásos dolgok, a gázpedál érzékenysége, az automataváltó pörgetési hajlandósága, a kormányrásegítés mértéke. Apró figyelmesség, hogy sport módban némi gázfröccsöt is kapunk a visszaváltások előtt.

Továbbá, a szintetikus motorhang is változik a menetmódokkal, amely sportba váltva erősödik fel igazán, de még normál módban is egész konkrétan jelen van. Csak Eco-ban tűnik el teljesen. De van lehetőség egyéni mód konfigurálására, így aki nem szeretné, nem muszáj ezt hallgatnia a sportosra hangolt Octavia RS-ben. Nekem tetszett, bár kicsit furcsa hangszínt kevertek ki neki, egy V8-as és egy négyhengeres boxermotor orgánuma vegyül benne.

IGÉNYES

Az utastérben az autó karakterének megfelelően sportos hangulat fogad. Szép és kellemes tapintású anyagok vesznek körül. Az első ülések masszív oldaltámaszokat kaptak, mégis nagyon kényelmesek. Motoros állításúak, fűthetőek, sőt, felárért masszásfunkciót is nyújthatnak. A kormány is fűthető, sőt, a hátsó ülések is. Utóbbiaknak viszont szinte semmi kagylósításuk nincs, szóval nem illik kanyarvadászatra menni hátsó utasokkal a fedélzeten. Cserébe viszont nagyon kényelmes ott utazni, és ha középre is kell ülni valakinek, még annak sem pokol az élete. Levegőbefúvók és külön klímaszabályzó is fokozza a hátsó traktus kényelmét.

Az Octavia RS utasterében van bőven alcantara, bőr és szövetkárpit is, mindenből megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen. Ízléses és egyben sportos az összhatás. Praktikus megoldásokban sem szűkölködik az RS, ebben is hamisítatlan Octavia. Esernyőtartó a vezetőoldali ajtóban, a csomagtér alján megfordítható padló, a kalaptartó alatt függő tároló, az első ülések hátfalán telefontartó. A pohártartót pedig úgy alakították ki, hogy egy kézzel is el tudjuk tekerni egy palackon a kupakot.

MENŐ A MŰSZERFAL, DE TÚL SOK AZ ÉRINTŐS FUNKCIÓ

A kormány mögötti kijelző teljesen digitális, megjelenítési stílusa és tartalma is változtatható. Szép és igényes. Ugyanígy a középső érintő-kijelző, melynek főképernyője részletesen testre szabható, így könnyen rendet teremthetünk a káoszból, ráadásul saját szájízünk szerint. Van Apple CarPlay és Android Auto, USB csatlakozók elől, hátul, illetve vezeték nélküli töltő a váltó előtti rekeszben. Ebben viszont annyira gyorsan melegszik a telefon, hogy nem tud annyi áramot felvenni, mint amennyit felemészt a Waze GPS használata, a Bluetooth és egyéb alapfunkciók.

És nagy kár, hogy a klíma állításáért is az érintő kijelzőhöz kell kaparásznunk, hiszen így le kell venni a tekintetünket az útról. A szokásos hangerőszabályzó is hiányzik a középkonzolról, helyette a képernyő alatti sávot kell jobbra balra simogatni, amely ráadásul gyújtás nélkül nem is működik… Az ilyesmikre semmi szükség nincs se itt, se máshol. Persze, ha azt akarták elérni, hogy ne vegyük le a kezünket a kormányról, hanem csak onnan állítsunk hangerőt, akkor viszont remek munkát végeztek a tervezők! A Canton hifi egyébként átlagosan szól, de hangosabbra tekerve egészen kinyílik a hangtartománya, és minőségibb az összhatás.

KÖZELEBB A 20 MILLIÓHOZ, MINT A 10-HEZ

16 millió körül indul az Octavia RS a kétliteres turbómotorral és DSG-vel, az itt tesztelt konfiguráció pedig 19 millió körül van. A felszereltségbe nehéz belekötni, legalábbis nem igazán tudok olyat kitalálni ebben a kategóriában, ami nem szerepel az étlapon. Head-up display, fűthető szélvédő, okos vezetéstámogató rendszerek, adaptív lengéscsillapítók, parkolóradar és kamera, állóhelyzeti fűtés, bőr-alcantara kárpitozás hogy csak néhányat említsek közülük.

teszt és fotó: BG, SportVerda