KIBÉLELVE EXTRÁKKAL TESZT: MERCEDES T180D

A Mercedes név hallatán a legtöbbünk egy luxusautóra asszociál. Esetleg egy hölgy ismerősre vagy rokonra, akit Mercédesznek hívnak. Vagy talán pont arra a nőre, Mercedes Jellinekre, akiről a nevét kapta ez a világhírű autómárka. De ha szerencséje van Karl Benznek, akkor valakinek még ő is eszébe jut, hiszen az ő neve is ott van a márkanévben: Mercedes-Benz. Igaz, csak kötőjellel, a második helyen, amit a legtöbbször nem is említünk, és ez rendkívül méltatlan. Hiszen ő volt az alkotó! Sőt, annál sokkal több: feltaláló és ezáltal az automobilizmus történetének egyik legnagyobb alakja. Neve mégis csak utónévként szerepel az örökségét őrző márkában.

A MERCEDESNÉL MINDEN VAN

De menjünk vissza magához a gyártóhoz, és nézzünk körül egy kicsit alaposabban! Mert nem csak luxusautó van ám a Mercedes-Benz palettáján. Sőt, van itt mindenféle szárazföldi jármű, ami négy vagy több keréken gurul: teherautó, nyergesvontató, kisáruszállító, nagybusz, kisbusz, közepes busz, mentőautó, tűzoltó, katonai járművek, rendes terepjáró, „utcai terepjáró” (hivatalosabb nevén SUV), kombik és AMG sportmodellek. Felsorolni is hosszú a választékot, ráadásul egyet nem is említettem ott a kisbusz környékén: van ugyanis egy ötszemélyes egyterű is a tarsolyukban. Ez a T-osztály, áruszállító változatban Citan (a forgalmijuk szerint egyébként mindkettő Citan).

VANEO, CITAN ÉS VÉGÜL T-OSZTÁLY

Régen Vaneo néven futott, legalábbis az tekinthető a személyszállító változat elődjének. Elég csúnyácska volt szegény, nem is gyártották sokáig, mindössze három évig 2002-től 2005-ig. Majd hosszú kihagyás után, 2012-ben jött hűlt helyére a Citan – személyszállító változatban Citan Traveliner. Ez már Renault-Nissan-Mercedes koprodukció eredményeként született. A francia testvér a Renault Kangoo, elég nagy ismertségnek örvend, nem úgy a Nissan tesó, a Townstar Combi. Pedig manapság pont ez utóbbit lehet kapni itthon, míg a Renault Kangoo-t nem – ezt csak a kisáruszállító változatban árulják (Kangoo Van).

És a Citan nagyobb karriert futott be, mint szegény elődje, a Vaneo, és készült belőle második generáció is, amely kifejezetten jól is néz ki. Már amennyire ebben a kategóriában, tehát ilyen testalkattal ez fizikailag lehetséges. Személyszállító változata a Citan Tourer, de nálunk T-osztály néven fut, és ezzel el is érkeztünk a tesztautónkhoz. Íme, a Mercedes-Benz T180D, gyönyörű, padlizsán színű fényezéssel, menő felnikkel, és még menőbb műszerfallal!

MINT A NAGYOK

Nem számít sok jóra az ember, amikor beül egy ilyen tolóajtós, púpos járgányba, amelyről nem nehéz kitalálni, hogy egy kisáruszállító körbe ablakozott változata. Itt viszont kellemes meglepetés ér. Ugyanaz a kijelző van a kormány mögött, mint mondjuk az előző generációs A-osztályban, de a középkonzolon lévő érintőképernyő is ugyanaz, a kormány pedig a legújabb Mercedes modellekből ismerős. Rajta a simogatós-tapizós gombokkal, tekerentyűkkel. De ugyanígy a levegőbefúvók is azok a szép, kör alakú, turbinára emlékeztető félék, mint a többi Merciben. Tovább megyek, az üléseken kívül a műszerfalat is bevonták bőrrel (jó, műbőrrel, ahogy a legtöbb, ennél „luxusabb” autóban is). Az ajtókon sem mindenhol kopogós műanyag van, hanem puhább fajta, illetve igényes kárpitozás.

EXTRA, EXTRA…

És a kellemes meglepetések sora folytatódik. Ugyanis a felszereltségnél is olyan érzésünk van, hogy levettek a polcról mindent, amit találtak a gyárban. Asszisztens rendszerek (táblafelismerő, adaptív tempomat, holttérfigyelő, sávtartó, fékasszisztens, éberségfigyelő, automatikus távolsági fény), ülésfűtés, parkoló automatika, a „hagyományos” parkoláshoz radar és kamera, keréknyomásmérő, vezeték nélküli telefontöltő. Tolóajtós autóban az sem hétköznapi, hogy a hátsó abalakokat is le lehet húzni, természetesen motorosan. A középső kijelzőn pedig még olyan finomságok is vannak, mint a motor pillanatnyilag leadott teljesítményének és nyomatékának kijelzése, de van Android Auto és Apple CarPlay is. Szóval minden, ráadásul elég minőségi csomagolásban.

HÁTUL MÁR NEM ANNYIRA…

Hátul viszont már kezd kilógni a lóláb. A tolóajtót kívülről kihúzni és berántani még egészen rendben van, de bentről mindez már egy kicsit darabosabban megy. A helykínálat széltében bőséges, hosszában viszont már nem kényeztet a T-osztály. Az ülőlapok rövidek, és a támlák dőlésszöge is elég meredek. Hiába vannak jó magasan az ülőlapok – ezáltal egyébként nagyon könnyed a ki- és beszállás – csak kb. 180 centiig ülünk kényelmesen, fölötte kezd behatárolt lenni a mozgás. Pedig fejtérből annyi van, hogy galériázni lehetne, ami hétköznapi helyzetben semmire se jó, de azért ez attól függ, kinek milyen a hétköznap. Mi például minden második nap két biciklit szállítottunk benne, állítva, első kereket nem kiszedve – lehajtott hátsó üléstámlákkal, természetesen. És befért volna még egy harmadik bringa is. Na, ehhez nagyon jól jött a belmagasság. És a kétszárnyú csomagtér-ajtó is praktikusabb már ilyen magasságú kasztninál, mint a felfelé nyíló – pedig a Renault vagy Nissan testvérének olyan van.

T180D, AZ ERŐSEBB DÍZEL

A tesztautó elejében 1,5-ös dízelmotor dolgozott, 116 lóerővel, 260 Nm-rel – és sajnos elég egyértelműen hallható kerregéssel. A teljesítménye kevésnek tűnik (pedig ez az erősebb változat), de a nyomatéka kihúzza a csávából. Így sem csinál rakétát a T-osztályból a kisdízel, de nem is kíván ennél dinamikusabb gyorsulást az ember egy ilyen doboz kormánya mögött. Főleg azért, mert kanyarban természetesen elég billegős a kasztni, cserébe viszont nagyon jól kisimítja az úthibákat.

Az opcióként választható hétfokozatú, duplakuplungos automataváltó viszont itt sem lett a barátom. Pedig mintha jobban szeretné ezt a dízelt, mint az 1,3-as benzinest, de itt sem lehet szépen bánni a gázadással elindulásnál. Itt is csak lendületes közlekedésnél simul ki a viselkedése, óvatos manőverezésnél nem a legjobb partner.

6 LITER

Egyébként az említett 1,3-as benzinessel is választható a T-osztály, míg testvére, a Nissan Townstar kizárólag azzal jöhet. De ide dízel való. A nagy homlokfelület és a tömeg miatt a benzines valószínűleg iszákos, habár a szintén nagy testű Nissan X-Trailben is meglepően jól fogyasztott – de erre csak egy teszt után lehetne válaszolni. Mindenesetre a dízel 6 literes étvágyát biztos nem tudja hozni, ennyit evett nálunk vegyes üzemben a T180D. Az autó teljes futásteljesítménye alatt mért adat se volt sokkal magasabb: 6,3 liter. Abban bizonyára nagyobb a városi használat aránya.

13,5 MILLIÓ

A T-osztály konfigurátorában ma 9 millió a legolcsóbb változat. Ez 102 lovas benzinmotorral és manuális váltóval jön. Ha a motort az erősebb dízelre, a váltót pedig automatára cseréljük, akkor 10,9 milliónál tartunk. Ha pedig a felszereltséget is a tesztelt példány szintjére hozzuk, akkor 13,5 millió körül állapodunk meg.

teszt és fotó: BG, SportVerda