fbpx

MINI MINDEN TESZT: MINI COUNTRYMAN COOPER SE

Mini Countryman Cooper SE

MINI MINDEN TESZT: MINI COUNTRYMAN COOPER SE

MINI Countryman: crossover, hibrid, zöld rendszámos: mindent tud, ami manapság menő, ráadásul összkerekes és még stílusos is. Csak így már nem is annyira MINI

Régóta érezhetjük, hogy a MINI kinőtte a nevét. A még „igazinak” mondható háromajtós Mini után lett ötajtós, aztán jött a hosszított verzió, a hatajtós Clubman, majd a terepesített változat, a Countryman. És ahogy haladunk előre az időben, ezek a modellek egyre kevésbé emlékeztetnek az eredeti Minire, és egyre kevésbé passzol hozzájuk a kis méretet jelölő név.

Erre pedig tesztautónk rátesz még egy lapáttal, mert ez „nem csak” Countryman, hanem azok közül is a legnehezebb példány. 1,8 tonnát nyom, és azért ilyen súlyos, mert hibrid, ráadásul tölthető fajta. Ami pedig a sima, öntöltős hibridekéhez képest nagyobb, azaz nehezebb akkumulátort jelent. Ezen kívül összkerekes meg automata is, továbbá óriási nyitható tetőablaka van, és még sok-sok extra… Csupa olyan dolog, amitől egy autó nehezebb lesz. Meg drágább. De jobb is!

Nézzük előbb, mit tud a hibridség! Papíron ~2 literes átlagfogyasztást, amely tényleg ennyi, ha használója kb. 100 kilométerenként teljesen feltölti az akkut, vagy 50 kilométerenként félig…, ahogy tetszik… Csak jobb egy menetben, mert az akkumulátornak úgy a legkíméletesebb. Egy nulláról 100%-ra töltés egyébként bő 5 órát vesz igénybe, amely sok, ahhoz képest, hogy ez kb. 40-45 km megtételére elegendő tisztán elektromosan.

És egyértelműen sok ahhoz képest, hogy egy villanyautó ennyi idő alatt akár 3-400 kilométernyi áramot is magába szív. De teljesen átlagos, ha a többi plug-in hibridhez viszonyítjuk. És szemben a villanyautókkal ezek nem állnak meg, ha lemerül az akku, hiszen van benzinmotor, csak benzint kell adni neki, a tankolása pár percet vesz igénybe, kút pedig szinte mindenhol van.

De visszatérve az árammal való töltögetéshez. A dolgos hétköznapokon ez a napi, kétnapi töltési modell akár reális is lehet. Nekem azonban ezúttal nem voltak ilyen idilli körülményeim, sőt, igazából egyszer sem sikerült áramforráshoz csatlakoztatnom a hibrid Countrymant.

Csak azt a töltöttséget használtam el, amit az autóval kaptam, azt követően sima öntöltős hibridként használtam. Így 7,8 litert evett. Nem az az érték, amit egy hibridtől vár az ember. De enyhítő körülményként fel kell hoznom, hogy az összkerékhajtás is rendesen dolgozott időnként, mert földúton is mentünk, sőt „út nélküli földön” is csapattunk vele. Ugyanis a Countrymannel ezt is egész jól lehet. Amikor aszfalton mentünk, akkor pedig sokszor siettünk – és elárulom, hogy a ezzel az autóval azt is nagyon lehet.

Kraft ugyanis van benne rendesen, lóerőből 220, nyomatékból 385 Nm. A nulla-százat 6,8 másodperc alatt futja, amely a JCW változat után a legjobb eredmény a MINI-k között. Rugalmasságból és gázreakcióból is jelesre vizsgázik. Persze korlátozottabbak a lehetőségek, ha az akku kiürülés közelében van (teljesen kiürülni sose engedi a rendszer). Olyankor csak rövidebb sprintek erejéig futja a nagy lendületből, aztán egy ideig a 125 lóerős benzinmotorra marad a hajtás. De nem sokáig, mert az hamar tölt is valamennyit az akkuba, és a fékezésekből is nyerünk néhány Wattot, így a következő elindulásnál megint jó erőben van a hibrid Countryman. Városi közlekedésben ez teljesen jól működik, hiszen sok a tempóváltás, a megállás és elindulás.

A kanyaroktól sem ijed meg, mert a látszat ellenére egész jó adottságai vannak a hozzá. Hiába emelt a kasztni, az autó súlypontja nincs magasan, hiszen az akku mélyen helyezkedik el. Így a nagy tömeg nem billenti meg különösebbem, ráadásul a felfüggesztéseket is jó keményre húzták. Olyannyira, hogy érezhetően rontanak a menetkényelmen is, ami ezen az árszinten egy crossovernél meglepő. De valószínűleg az a megfontolás áll mögötte, hogy a MINI vásárló áldozzon a komfortból a sportosság oltárán. Nem tudom, mennyire megy ez, de maradjunk most az útfekvésnél. A villanymotor a hátsó kerekek között van, és azokat is hajtja, úgyhogy a súlyelosztás közel van az ideálishoz, a hajtáselosztás pedig konkrétan az.

Az ülések oldaltartása is nagyon masszív, majdnem a JCW modellek szintjén van. A motorhang viszont nincs ott, de ez nem is volt cél, sőt, a 1,5 literes háromhengeres masina hangját inkább jól elszigetelték. A fordulatszámáról nem kapunk infót, de sokszor még az sem világos, hogy jár-e vagy sem. A kormány mögötti műszer ugyanis (amely a tavalyi modellfrissítés óta már digitális) ebben a modellben nem tartalmaz fordulatszámmérőt, hanem csak a hibridekben szokásos töltés/fogyasztás kijelzőt.

Nem kell unszolni az autót, hogy tisztán elektromosan menjünk, amíg van szufla az akkuban, addig előszeretettel pihenteti a benzinest magától is. Talán túlságosan is, én szívesebben mennék többet hibrid módban, azaz villanymotorral és benzinessel is egyszerre. A BMW-kben használt tölthető hibrid hajtáslánc is ugyanezt csinálja, de mégis hatékonyabbnak érzem, pedig ott nem másfél, hanem kétliteres turbómotor szolgáltatja a benzines részt. Próbáltuk 330e-ben és 530e-ben is.

Odabent olyan ez is, mint a márka többi modellje: a belsőépítészet gyönyörű, a dizájn egyedi, hamisítatlan MINI stílusban fogant, az anyagminőség kifogástalan. Csak a csomagtér kisebb valamivel, mint a nem hibrid Countrymaneké, 450 helyett 405 literes. A hátsó üléstámlák viszont ebben is három részre osztva dönthetők, melyből a középső egy keskeny szelet, így négyen akkor is kényelmesen utazhatunk, ha közben valami hosszú, vékony tárgyat kell szállítanunk. Például síléceket. A helykínálat és a kényelem tökéletes, egy négyfős család autójaként tökéletesen szolgálhat a Countryman, akár így, tölthető hibrid változatban is.

A középen trónoló hatalmas, kör alakú kijelző grafikája szép, dizájnja ugyanolyan egyedi, mint az interiőr többi része. A menü felépítése nem magától értetődő, de könnyen tanulható. Érintéssel, és a középső, BMW iDrive-ra hasonlító kezelőszervvel mozoghatunk a menüben. Utóbbi teljesen jó eszköz, de sajnos nem esik olyan jól kézre, mint a BMW-kben. A belső térben több helyen felbukkan az Union Jack minta, mely immár kívül is ott van, hiszen a ráncfelvarrás óta a Countryman hátsó lámpái is ilyen mintázatban világítanak.

Az plug-in hibrid Countryman alapára 13 millió, de tesztautónk ennél jóval többe, kb. 19 millió forintba került. Bőrkárpit, vezetéstámogató rendszerek, Harman Kardon hangrendszer, panoráma üvegtető, parkolássegítő rendszer – ezek és még számos más tétel nyomta fel az árat. A zöld rendszám – és így az ingyen parkolás – viszont alap.

teszt és fotó: SportVerda

  • Mazda6 G194 Edition-100 A SZÁZADIK SZÜLINAPRA TESZT: MAZDA6 G194 EDITION-100 - A Mazda alapításának 100. évfordulója szolgáltatott apropót, hogy kiadják a limitált szériás Mazda6 Edition-100-at. A teszt egyik példánya ugyan nem a jubileumi kiadásban érkezett, de jól látható, mennyire más az interiőr hangulata. A beltér hangulatos, a kivitelezés pedig eredetileg is igényes.  Tovább>
  • Honda CR-V EHEV ÍGY MENŐBB TESZT: HONDA CR-V 2.0 E:HEV - Sport Line és Black Edition – ilyen a Honda szabadidőautója a legsportosabb öltözékében. A lemezek alatt természetesen hibrid hajtáslánc van, nincs is más a kínálatban. Tovább>
  • Ford Puma ST NEM SUFNITUNING TESZT: FORD PUMA ST - A Ford Performance részlege a legkisebb tanítvány felkészítését is komolyan vette. Motorja csak háromhengeres, de 200 lovas, és nagyon jól szól, hozzá betonstabil futóművet és Recaro üléseket adnak Tovább>
  • BMW 430i M SPORT TUDJÁK, MI KELL TESZT: BMW 430i M SPORT - Ma már nem elég elbűvölő sziluettet és csinos fart rajzolni egy prémium sportkupénak. Merésznek kell lenni, főleg az arcberendezésnél. De mögötte legyen: lenyűgöző vezetési élmény, prémium minőség, profi extrák és végtelen testreszabhatóság Tovább>
  • Ford Kuga PHEV A MESTER NYOMÁBAN TESZT: FORD KUGA PHEV - A műfajban legtapasztaltabbtól vették a know-howt, de házon belül gyártják. Lássuk, milyen a Ford kompakt crossovere tölthető hibrid hajtáslánccal! Tovább>
  • Mini Countryman Cooper SE MINI MINDEN TESZT: MINI COUNTRYMAN COOPER SE - MINI, crossover, hibrid, zöld rendszámos: mindent tud, ami manapság menő, ráadásul összkerekes és még stílusos is. Csak így már nem is annyira MINI Tovább>
  • Honda e AZ EMOCIONÁLIS E-AUTÓ TESZT: HONDA E ADVANCE - Hátsókerék-hajtás, briliáns útfekvés, tükrök helyett kamera, monitor áradat és rendkívül egyedi megjelenés. Imádnivaló, viszont a hatótáv-versenyben és ár/értékben sem nyer – bár ez attól is függ, kinek mi az érték. Tovább>
  • Volvo XC60 Recharge T6 TÖBB MINT ELÉG VOLVO XC60 RECHARGE T6 AWD - Két erősebb változat is van a zöld rendszámos Volvo SUV-ből, pedig 340 lóval is nagyon ütős. Bár a mozgása így sem sportos, de óriásit lép, ha kell, ráadásul gyakori töltés mellett alig eszik. De mi a helyzet, ha nem töltögetjük? Tovább>
  • Nissan Leaf e+ VILLANYÁLLAT TESZT: NISSAN LEAF E+ - 350 km-es gyakorlati hatótáv, tágas utastér és csomagtartó, egypedálos vezetés, állami támogatás, tízmillió alatti vételár – ilyeneket hallhatunk a Nissan népszerű villanyautójáról. De azt nem igazán, hogy megy, mint az állat. Pedig… Tovább>
  • BMW 530e xDrive VÉRBELI BMW HIBRID HAJTÁSSAL TESZT: BMW 530E XDRIVE - Egész jól hozza azt, amit egy konnektoros hibridnek kell, de azt sokkal jobban, amit egy 5-ös BMW-től vár az ember. Sportosság, tekintély, vezetési élmény, menő extrák és akár nulla fogyasztás a hétköznapi ingázásra Tovább>