fbpx

43 MILLIÓS ÁLOMAUTÓ TESZT: BMW 840D XDRIVE CABRIO

BMW 840d Cabrio

43 MILLIÓS ÁLOMAUTÓ TESZT: BMW 840D XDRIVE CABRIO

Közel húszévnyi mélyaltatásból élesztették újra a 8-as BMW-t, és ahogy a legendás, bukólámpás modell, az új is pusztítóan jól néz ki. Ezúttal azonban kabrió változatot is gurítottak a nyitott vezetési élményre vágyóknak. Meg dízelt is.

Dízelt egy ilyen gyönyörű kabrióba? – kérdezik sokan fintorgó arccal. Ilyen szépen gurgulázó hathengerest bármikor! – mondom én. Még hidegen is jó hangja van, és a kipufogórendszer hangolásának köszönhetően pörgetve sem csúnya, de tény, hogy 1000 és 3000 között dorombol a legszebben a háromliteres sorhatos. És hála az adottságoknak, na meg a ZF automataváltó remek programozásának, nem is sűrűn kerülünk ki ebből a zónából.

Egyszerűen nincs rá szükség, mert alacsony fordulaton is bődületes erő van a duplaturbós gépben. Kereken 700 Nm-es nyomaték rejlik benne, ami 1750 és 2250 között jön elő, de alatta és fölötte is bőven ad talp alá valót. 1000-es fordulaton kereken 400 Nm-t kapunk (!), és a felső tartomány is igen gazdag, hiszen még 4000-nél is 550 Nm fölött rajzol a nyomatékgörbe. Nem mellesleg, itt már a teljesítmény is eléri 320 lóerős csúcsát.

Van kraft bőven, gyorsul is keményen a BMW 840d Cabrio – ahogy egy ilyen autóhoz illik. 5,2 másodperc a nulla-száz, és innen még sokkal feljebb sem érezni, hogy fogyna a lendülete. Élénken reagál a gázra, a váltó éber és gyorsan kapcsol. Így bármikor, bárhonnan hatalmasat lép a 8-as, előzésben nem ismer lehetetlent. A tekintélyes erő összkerékhajtással, elől 245-ös, hátul 275-ös Bridgestone abroncsokkal harap az aszfaltba, így trakciós problémái sincsenek a kéttonnás gépnek.

A hab a tortán pedig az, hogy a nem mindennapi élményért cserébe még enni is alig kér, mindössze 8 és fél litert százon. Ez nem a gyári, hanem a teszten mért fogyasztás. Tehát benne van az örömködés is, amire ráadásul elég gyakran sor kerül, ha ilyen autóval jár az ember. Került is… Mert itt a vezetési élmény a lényeg, nem a magamutogatás, bár mindkettőből jár neki a csillagos ötös.

Elképesztően jól fekszik a kanyarokban, kövér gáznál bennakasztja a levegőt, de luxus sportautó lévén elegánsan és rezzenéstelen arccal teszi mindezt. Betonstabil az adaptív futómű, de közben a rugózása is kellemes, ami nem kis mutatvány ezekkel a kerekekkel. A kasztni megdöbbentően merev, a kormánymű pontos és kommunikatív, annak ellenére, hogy egy kéttonnás autó alatt forgatja a kerekeket. Ez nem az az „ereszd el a hajam” feeling, mint amit egy Mazda MX-5 kormánya mögött érez az ember. Ez másképp jó.

A 8-as Cabrio kinyitva sem huzatos, 90 körül andalogva szinte semmit nem érezni a menetszélből, és 130-nál sem zavaró. Sőt, a hátsó szélfogót feltéve még a frizurát sem teszi tönkre autópályán. Amennyiben képes parancsolni az ember a jobb lábának, és tényleg betartja a 130-at – nem könnyű… Ha hirtelen lehűl a levegő, közvetlenül a fejünk köré is fújathatunk meleget az üléstámlákból, fűthető a kormány és természetesen az ülések is, de legalább ilyen fontos, hogy szellőztethetők is.

Az interiőr lenyűgöző, különösen ezzel a fehér bőrkárpitozással. Ez teszi igazán arisztokratikussá az összhatást, de sajnos hamar koszolódik. Pontosabban ugyanannyira, mint bármelyik szín, csak ezen meg is látszik. Az opciós lista szinte határtalan, legyen szó akár kényelmi akár biztonsági felszereltségről. Mindenünk meglehet, csak pénz kell hozzá. A konkrét tesztautó megvásárlásához 42,7 millió forint.

Viszont itt meglepő módon nem az a helyzet, hogy ennek a fele az alapár, a másik felét pedig az extrák teszik ki. Itt „mindössze” 7 milliót ikszelgettek rá a 35,9 milliós alapárra, amikor konfigurálták, és nem azért, mert szegényes az ellátmány, hanem mert jó az alap. Persze így is brutális összeg hétmillió csak az extrákért, de a kategória viszonylatában mégis relatíve kevés. A lényeg az, hogy mindent megkaphatunk itt, amit egy 7-es BMW-ben – legalábbis az első két pozícióban.

Hátul ülve már nem annyira szép az élet. Ott kinyitva huzatos, bezárva alacsonyan van a tető, és hosszában sincs sok hely, hiába hatalmas az autó. Közel 4,9 méterre nyújtózkodik, és a szélessége is több, mint tekintélyes: 1,9 méter. A csomagtér sem túl öblös, persze, a kabrióké általában nem az, de a 350 liternél azért többet vár az ember egy ekkora testben. És ez bezárt tetőnél érvényes, lenyitva csak 280 liter marad belőle.

Apropó, nyitás! Nem egészen húsz másodperc alatt vetkőzik a BMW 840D Cabrio, és ugyanennyi idő alatt öltözik fel. Akár távirányítóról vezérelve is, sőt, menet közben is, 50 km/óráig gond nélkül megy a mutatvány. A vászontető hangszigetelése tökéletes, mégis egy kicsit más utazni alatta, mint egy keménytetős, zárt autóban. Nem azért, mert hangosabb, hanem mert másképp, más irányból érkezik az a kevés zaj, ami van.

Az összeszerelés, az anyagminőség és a működés is minden tekintetben méltó a csúcskategóriához. A lézer fényszórók pusztítóan jók, ezt itt is ki kell emelnem. Az egy dolog, hogy 600 méterre képesek elvilágítani, na de hogyan! Aprólékosan letapogatja a rendszer az előttünk lévő világot, és úgy világít a lehető legtávolabbra, hogy közben nem vakítja sem a szembejövőket, sem az előttünk haladókat.

A multimédia és az iDrive továbbra is remek, akárcsak a digitális műszeregyüttes vagy a parkolást segítő rendszer megjelenítése. Az automataváltó üveg választókarja finoman üzeni, hogy itt bizony űzzük a fényt rendesen, és az M-es mintájú biztonsági öv sem hétköznapi. A luxushangulathoz elengedhetetlen a gyönyörű hangulatvilágítás és a Bang & Olufsen hifi koncertje, a hiánytalan kiszolgáláshoz pedig az ajtók motoros behúzása.

Az összhatás tökéletes, és cseppet sem fura dízelmotorral. Mert olyan ez a dízelmotor, amit nagyon lehet szeretni. Persze, a 4,4 literes V8-as benzinest még jobban lehet. Az ő neve M850i, amitől a márka rajongóinak már leírva is könnybe lábad a szeme. Van is miért, csakhogy a miénkkel ellentétben, az nem megy el 800-900 km-t tankolás nélkül.

teszt és fotó: BG

 BMW M850i Cabrio teszt – Sportverda