fbpx

SZINTET LÉPETT TESZT: KIA SORENTO

Kia Sorento

SZINTET LÉPETT TESZT: KIA SORENTO

De nem is kicsit! Új megjelenés, új hajtásláncok…, új minden. Lehet dízel, hibrid, sőt, tölthető hibrid is, összkeres, opcióként hétszemélyes, és temérdek extrával is 20 millió alatt marad az új Kia Sorento. Hibája alig van…

Legyen tágas, kényelmes és divatos. Tehát városi terepjáró. Meg persze legyen erős és takarékos is egyszerre. Sőt, ha lehet, akkor még járjon rá valami vissza nem térítendő támogatás is – gondolkodhat az autóvásárlásról napjaink befutott családfője. Nos, ha van legalább három gyereke, akkor 2,5 milliót rögtön le is akaszthat az állami karácsonyfáról, amennyiben hajlandó hétüléses autót választani.

De miért is ne, nem muszáj használni is a leghátsó üléseket, egyébként meg hemzsegnek az effélék az SUV-k körében. Beletartozik a körbe például tesztünk alanya, az új Kia Sorento is. Amely persze nem csak jobb lett, mint elődje, hanem jóval drágább is. Így ez a 2,5 millió túl sokat már nem szépít a számla végösszegén, de azért szabad szemmel még így is látható.

Ne feledjük, hogy óriás mérete ellenére takarékosnak is kell lennie az autónak. Ez ekkora kasztni esetében ma kétféleképpen képzelhető el. Illetve sokak szerint csak egyféleképpen, mert a dízelt már kizárják – én nem. Mindenesetre ez, tehát a dízel az egyik lehetőség, a másik pedig a hibrid – beleértve a tölthető hibridet is. A jó hír az, hogy Sorentóból mindhárom változat létezik, ami már eleve átlagon felüli változatosság, de ők még tovább színezték.

Ugyanis mindegyikből van öt- és hétüléses kivitel is, ráadásul kétkerekes és összkerekes is – a PHEV-ből csak az utóbbi. Nekünk egy dízel és egy öntöltős hibrid volt, mindkettő összkerekes és hétüléses változatban. És mindkettő viszonylag jól fogyasztott, tudjuk is le gyorsan ezt a kört. A dízel 7,5-7,8, a hibrid 7,8-8,2 litert kért átlagban. Azt tudni kell, hogy városban mindketten inkább 9 liter fölött kortyolnak – itt a dízel a torkosabb –, de két tonna közelében ezen nem kell csodálkozni.

Hamar folytassuk is a dinamizmussal, amely az efféle SUV-k világában nem elsődleges szempont, de azt azért mindenki szereti, ha szépen húz az autója. Ezt pedig tudja is a Sorento, mindkét kipróbált hajtáslánccal. Egyikkel sem aszfaltbetyár, bár tud élénken moccanni, de nem kívánja a tempót. Egy ilyen nagy és nehéz tégla a maga nyugodt és méltóságteljes suhanásával az izgága sofőröket is megszelídíti.

A dízelben 201 lóerő és 440 Nm-es nyomaték lakik, a hibridben 230 ló 350 Nm-rel megtámogatva.

Dízelünk lökettérfogata pont az autó méretéhez passzol: 2,2 literes, a benzines viszont meglepően kicsi, 1,6-os. Természetesen turbós, és persze villanymotor segíti a dolgát, tehát nem lomha. Hatfokozatú automatával szerelik, a dízelt nyolcgangossal. Utóbbi szerethetőbb darab, a hibrid váltója időnként egy kicsit ügyetlennek tűnt. Az egyes üzemmódok (tisztán elektromos vagy hibrid hajtás) között viszont szépen vált a rendszer, miképpen a rekuperáló és a hagyományos fékezés között is egészen szép az átmenet.

De nagyon előreszaladtam, és közben szó nélkül elmentem a remek dizájn mellett. Az új Sorento ugyanis piszok jól néz ki! Az egyébként nagyon népszerű Sportage-dzsel ellentétben, ez nem csak hátulról és profilból, hanem szemből is vonzó. Nem igyekeztek kisebbnek és kecsesebbnek mutatni a valósnál, sőt, hosszában többnek is érződik, mint a valós 481 centi. Na persze, ez is nagyon sok, és kell is a hétszemélyességhez, akárcsak a 282 centis tengelytáv. De csoda nem történt, hiába van a leghátsó utasoknak is külön klímavezérlő és remek pohártartó, a csomagtartó aljából felhajtható két ülés itt is csak plusz. Leginkább arra jók, hogy el lehessen hozni velük az állami támogatást.

A nagy kuffer sokkal inkább a klasszikus csomagtartó funkcióban remekel. Ha a középső üléssor a leghátsó pozícióban van – merthogy tologatható –, akkor is van bő 600 literünk (616 a dízelben, 608 a hibridben). Az üléseket teljesen előretolva 810-820 liter környékén járunk, de így csak gyerekek férnek el kényelmesen. Ha felnőtteket akarunk oda ültetni, akkor kb. 700 liternyi cucc fér el mögöttük, de ez még mindig brutálisan sok! Nem úgy a 180-190 liter, ami hét utas esetén érvényes.

A középső üléssor pazar kényelmet ad, nem csak hosszában és magasságban, hanem széltében is hatalmas a hely. A középső pozíció viszont így sem jó, pedig ekkora kasztniban elfért volna egy három seggre osztott megoldás is. Na persze, akkor nem lett volna ennyire kényelmes a két szélső pozíció.

A támlák dőlésszöge állítható, az üléstámlák 40/60 arányban dönthetők, az ajtókban szuper pohártartók, az ablakokon árnyékoló rolók, középen levegőbefúvók, alattunk ülésfűtés. A vezetőülés támlájának középre néző oldalában pedig USB csatlakozó van – és ezen kívül még 7 darab itt-ott az utastérben. Az utasülésnek ugyanezen a részén pedig gombok találhatók, hogy a jobb hátul ülő kedvére előretolhassa és dönthesse azt.

Itt ő a főnök, mint egy sofőrös luxusautókban. És tulajdonképpen a színvonal meg is közelíti a luxusautókét. Nemcsak a kényelem, hanem az anyagok minősége is prémium márkákat idéz, miként az is, amit a műszerfalon látunk. A rombuszmintás, szálcsiszolt alumíniumot imitáló dekorbetét is kapott az egész utasteret belengő hangulatvilágításból, melynek színe és erőssége természetesen állítható. A középső és a kormány mögötti kijelző is gyönyörű.

Utóbbi teljesen digitális, és indexelésnél az adott oldalon hátra-lefelé néző kameraképet is kapunk, a tükörházakba épített optikáknak köszönhetően. Van még kamera elől és hátul is, így parkolásnál 360 fokos felülnézeti képünk is van az előre- vagy hátra tekintő nagy kép mellett.

A rombuszmintás steppelésű bőrkárpitozás nemcsak szép, hanem az illata is jó. A nyitható panorámatető hatalmas, és rengeteg fényt juttat az utastérbe. Az ajtók halkan, de megnyugtató biztonságérzettel záródnak, a hangszigetelés remek, a dízelmotor horkolásából is kevés jut be az utastérbe.

Nem tetszett viszont a tekerőkapcsolós automataváltó. Nem azért, mert valami nem stimmel a kapcsolóval, hanem a váltóhoz ez a megoldás egyszerűen nem jó. Se itt, se más autóban, ahol ilyenre vetemednek. Ezen kívül, a középső érintő-kijelző egy kicsit messze van ahhoz, hogy kényelmesen elérjük, más módja pedig nincs annak, hogy a menüjében barangoljunk. Ha már itt tartunk, azt is hozzá kell tennem, hogy a menürendszer felépítését sem találtam logikusnak. Az asszisztens rendszerek viszont nem idegesítőek, sőt, a sávtartó működése külön dicséretet érdemel.

Tesztautóink ára 18 millió forint körül volt, amely már egészen más világ, mint amibe az elmúlt évtizedben a Sorentót helyeztük. De ezúttal az autó is egészen más világ, nem beszélve arról, hogy ebben az összegben nagyon hosszú extralista is szerepel. Azok nélkül egyébként ennek alig több mint a feléért, 9,5 millióért is lehet kapni Sorentót, ha jogosultak vagyunk a 2,5 millióra. Tehát van legalább három gyerek, az autó pedig hétüléses. A plusz két ülés felárától azonban ebben az esetben a Kia eltekint. A fenti példa egy dízel kivitelt takar, a hibrid félmillióval van odébb, a tölthető viszont további 1,9 millióval. Az itt tesztelt dízel és hibrid közül a mai trendeknek megfelelően a hibrid a jobb választás. Annak viszont, aki túlnyomórészt autópályán vagy országúton rója le a kilométereit, annak érdemes elgondolkoznia a dízelen.

teszt és fotó: SportVerda

  • Mazda MX-5 Edition-100 ÉLVEZETI CIKK TESZT: MAZDA MX-5 G132 EDITION-100 - Természetesen nem maradhatott ki 100. évfordulós sorozatból a special editionök királya, az MX-5. Az erősebb, spécibb verzió viszont igen, a jubileumi kivitel ugyanis csak az 1,5-össel vihető Tovább>
  • Kia Sorento SZINTET LÉPETT TESZT: KIA SORENTO - De nem is kicsit! Új megjelenés, új hajtásláncok…, új minden. Lehet dízel, hibrid, sőt, tölthető hibrid is, összkeres, opcióként hétszemélyes, és temérdek extrával is 20 millió alatt marad. Hibája alig van… Tovább>
  • Mazda6 G194 Edition-100 A SZÁZADIK SZÜLINAPRA TESZT: MAZDA6 G194 EDITION-100 - A Mazda alapításának 100. évfordulója szolgáltatott apropót, hogy kiadják a limitált szériás Mazda6 Edition-100-at. A teszt egyik példánya ugyan nem a jubileumi kiadásban érkezett, de jól látható, mennyire más az interiőr hangulata. A beltér hangulatos, a kivitelezés pedig eredetileg is igényes.  Tovább>
  • Honda CR-V EHEV ÍGY MENŐBB TESZT: HONDA CR-V 2.0 E:HEV - Sport Line és Black Edition – ilyen a Honda szabadidőautója a legsportosabb öltözékében. A lemezek alatt természetesen hibrid hajtáslánc van, nincs is más a kínálatban. Tovább>
  • Ford Puma ST NEM SUFNITUNING TESZT: FORD PUMA ST - A Ford Performance részlege a legkisebb tanítvány felkészítését is komolyan vette. Motorja csak háromhengeres, de 200 lovas, és nagyon jól szól, hozzá betonstabil futóművet és Recaro üléseket adnak Tovább>
  • BMW 430i M SPORT TUDJÁK, MI KELL TESZT: BMW 430i M SPORT - Ma már nem elég elbűvölő sziluettet és csinos fart rajzolni egy prémium sportkupénak. Merésznek kell lenni, főleg az arcberendezésnél. De mögötte legyen: lenyűgöző vezetési élmény, prémium minőség, profi extrák és végtelen testreszabhatóság Tovább>
  • Ford Kuga PHEV A MESTER NYOMÁBAN TESZT: FORD KUGA PHEV - A műfajban legtapasztaltabbtól vették a know-howt, de házon belül gyártják. Lássuk, milyen a Ford kompakt crossovere tölthető hibrid hajtáslánccal! Tovább>
  • Mini Countryman Cooper SE MINI MINDEN TESZT: MINI COUNTRYMAN COOPER SE - MINI, crossover, hibrid, zöld rendszámos: mindent tud, ami manapság menő, ráadásul összkerekes és még stílusos is. Csak így már nem is annyira MINI Tovább>
  • Honda e AZ EMOCIONÁLIS E-AUTÓ TESZT: HONDA E ADVANCE - Hátsókerék-hajtás, briliáns útfekvés, tükrök helyett kamera, monitor áradat és rendkívül egyedi megjelenés. Imádnivaló, viszont a hatótáv-versenyben és ár/értékben sem nyer – bár ez attól is függ, kinek mi az érték. Tovább>
  • Volvo XC60 Recharge T6 TÖBB MINT ELÉG VOLVO XC60 RECHARGE T6 AWD - Két erősebb változat is van a zöld rendszámos Volvo SUV-ből, pedig 340 lóval is nagyon ütős. Bár a mozgása így sem sportos, de óriásit lép, ha kell, ráadásul gyakori töltés mellett alig eszik. De mi a helyzet, ha nem töltögetjük? Tovább>
Tags:
, ,