fbpx

BELSEJÉVEL CSÁBÍT TESZT: MERCEDES-BENZ A200 7G-DCT

Mercedes-Benz A200

BELSEJÉVEL CSÁBÍT TESZT: MERCEDES-BENZ A200 7G-DCT

Óriási kijelzők gyönyörű grafikával, fejlett hangvezérlés, szép hangulatvilágítás, csodás formák, igényes anyagok és rengeteg extra. Sok vevőt meg lehet ezzel nyerni manapság. De nyerő az automataváltó is? Na és milyen motort bújtatnak manapság a 200-as jelzés mögé?

Kétség nem fér hozzá, mutatós teremtés az új A-osztályos Mercedes. Még a fara is, pedig az amúgy elég unalmas, de csinos, szép és arányos. Hasonló a helyzet oldalról, szemből pedig – és úgyis ez a lényeg – egy kifejezetten markáns, egyedi pofával nézünk szembe. A kompaktok világában pont elég ennyi ahhoz, hogy megjegyezzék az emberek, főleg ha egy szép nagy csillag is van az elején. Ezzel már lehet nyerni.

A külsőről felesleges is tovább beszélni, egy prémium kompakt úgyis belülről igazán érdekes. Na nem a helykínálat és a praktikum szempontjából, pedig most először végre ezekben is dicsérni lehet az új A-osztályt. Dicsérem is. De errefelé, a kompaktok 10 millió fölötti szegmensében ennél fontosabb a pucc és a fényűzés! Abból pedig itt van dögivel, ráadásul úgy űzik a fényt, hogy az nem is zavaró.

 

Este érdemes benyomásokat szerezni, sötétben tud igazán érvényesülni a belsőépítészek munkája. Minden lehetséges zegzugból fény árad. Hogy bazári-e a hangulat, az csak a színválasztástól függ. Merthogy természetesen arra is van lehetőség. Miért ne lenne, ugye? De nem csak a színekről és a fényekről van szó. Mesterséges megvilágítás nélkül is nagyon szépek a formák és az anyagok.

És nem csak szépek, hanem a tapintásuk is kellemes. A fémnek látszó felületek annyira jó utánzatok, hogy nem is hiányzik a valódi fém. Meg a valódi bőr se a műbőr helyett. Amúgy a legtöbb autóban műbőr, amit bőrnek mondanak – csak hogy tiszta legyen a kép. A sötét műanyagok is korrektek, és a műszerfal kemény dekorbetétje se recseg annyira, mint sok más autóban. Csak ne ez a könnyen maszatolódó zongoralakk lenne, hanem ez is valami jófajta fém(utánzat), de annyi baj legyen…

Hanem az a hatalmas kijelző a műszerfalon és a tapipad a váltó helyén! Az itt az attrakció, kérem! Mert bár nagyon profi a hangvezérlés is, amely állítólag még tanulni is képes, de kinek van kedve beszélgetni az autójával? Bár most, hogy ezt leírom… talán akad olyan angolul tudó „gazdagfeleség”, akinek van. Ha lélekben kellően magányos, akkor még jól is eshet neki, hogy valaki tudja, mi a kedvenc zenéje. És ha nem tudja, akkor kedvesen visszakérdez. Akinek megmondhatja, hány fokon menjen a klíma, milyen színű legyen a hangulatfény, vagy mi legyen az úti cél. Mert ennek megmondhatja.

De tőlem távol áll az ilyesmi. Inkább matatok a force feedbackes touchpaden, vagy simogatom a kormányon lévő kapcsolókat. Azért simogatom, mert simítani kell őket a megfelelő irányba a le-fel-jobbra-balra lépéshez. Vagy egyszerűen bökdösöm magát az óriáskijelzőt, mert azt is lehet, tuti, ami biztos. Tök jó, hogy van választási lehetőség, bár az igazat megvallva, én jobban szerettem a Mercedes előző infotainment vezérlőjét. De ez is biztos csak megszokás és idő kérdése, rá kell állni az agynak a menürendszerre meg a simogatásra. Apropó, itt a kormány mögötti „műszeregyüttes” ábrázata is többféle lehet, mindegyik megjelenítés nagyon szép és informatív.

Az interiőr összhatása mindenképpen elismerést érdemel, még azoktól is, akik nem szeretik az efféle high tech környezetet. A gazdagfeleségek körében viszont bizonyára nagyon kedvelt az ilyesmi, akik szerintem a célközönség jelentős részét adják. Azt is szeretni fogják, hogy a mobiltelefon gyorsan kapcsolódik az autóhoz, azt pedig még jobban, hogy csak be kell dobni középre, és már tölt is a vezetéknélkülin. Ha mégsem, az nem az autó hibája, hanem a telefoné – illetve azé, aki vette. Kényelmes, hogy itt minden kulcsnélküli, menő a méretes napfénytető, az ülésfűtés és jól jön a sok öblös tárolórekesz is. Nagyon kedves dolog továbbá, hogy a navigáció a kamera által látott utcaképre rajzolja a nyilakat. Hasonlóképpen az is, hogy lámpánál állva a kereszteződést mutatja ugyanez a kamera, így az első pozícióban várakozva sem kell a kormányra hajolni, hogy megpillantsuk a zöldet.

Alapvetően csupa kedvesség és figyelmesség ez az autó, amivel beszélgetni is lehet, és még jól is néz ki – csak nem ezekkel a felnikkel. A célközönség egyik felének fontos dolgokat ezzel le is tudtuk. Nézzük most a másik felének fontosakat: motor, váltó, futómű, hangszigetelés, kényelem – és ehhez hasonló „mellékes” témákat.

Nos, A200 típusjelzésű autónk 1,33-as turbós benzinmotorja ugyanaz az egység, ami mostanában Nissanokban és Renault-kban is szolgál. 163 lóerő és 250 Nm lakik benne, ami 8,2 másodperces gyorsuláshoz segíti hozzá a kis Mercedest. Az derék dolog! A fogyasztása sem rossz, nálam többnyire városban használva 8 liter körül evett. Jók a számok, és jó a tapasztalás is, eltekintve attól, hogy közepes fordulat fölött nem kellemes a hangja. Tekintve azonban, hogy lent is jól húz, ezzel nem gyakran zaklatja utasait.

Illetve nem zaklatná, ha a váltó, a szintén közös fejlesztésű, duplakuplungos automataváltó ne kényszerítené rá. Nem sikerült a szívembe zárnom a 7G-DCT nevű szerkezetet, szerintem nem prémiumautóba illő minőség. Városi forgalomban, normális tempójú vezetésnél gyakran rángat. Idegesítő, ahogy bizonytalankodik elindulásnál, valamint az egyes és kettes közötti kapcsolgatásnál. Hát még akkor, amikor az egyenletes gyorsításból egyszer csak erősebb gyorsítás mellett dönt a vezető. Más duplakuplungosoknak sem megy ez tökéletesen, de a legtöbbnek ennél azért jobban. Legnagyobb meglepetésemre viszont sietős / sportos / ideges vezetésnél egész jó partnernek bizonyult. Erre optimalizálták volna? Nem hiszem…

A helykínálat, a hangszigetelés és a kormányzás 5-ös, kilátás 3-as, az audiorendszer és a csomagtér 4-es érdemjegyet kap nálam. A magyar utakon sajnos a futómű is, de nyugati szomszédjaink aszfaltján hajtva bizonyára bőszen bólogatnék az 5-ösre. Feszes, stabil, és ha jó minőségű bitumenen gurítjuk, akkor kényelmes is. Összességében egy kellemes, okos és menő autó az új A-osztály, de a duplakuplungos automatát nem kérném hozzá. Anélkül olcsóbb is lenne, úgy nem 13-mal, hanem 12-vel kezdődnének a milliók az árcédulán. A belépő egyébként 7,9 millió forint az A-osztály tulajok táborába, az itt tesztelt motorral pedig 9,5 millió.

teszt és fotó: SportVerda